A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 14/A. § (1) bekezdése szerint a biztonsági övezetben lévő, a vezeték biztonságát veszélyeztető növényzetet, annak ágait és gyökérzetét az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója - a hálózati engedélyes előzetes értesítésével - eltávolítja. Az övezet mérete a feszültségtől függ: legfeljebb 1 kV-nál 1 méter, 1 kV felett 45 kV-ig 5 méter.
A rendelet címe hosszú: a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szól. Ami a kertben és a telephelyen számít, az három szakasz: mekkora az övezet, mit nem lehet odatelepíteni, és ki távolítja el, ami mégis odaért.
Mekkora a biztonsági övezet?
A rendelet 6. § (1) bekezdése feszültségszintenként adja meg a szabadvezeték biztonsági övezetét, a vezeték mindkét oldalán, vízszintesen és magassági irányban is.
Legfeljebb 1 kV névleges feszültségnél a méret „1 méter, a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter”. Ez az utcai, házakat ellátó kisfeszültségű hálózat.
1 kV felett 45 kV-ig az övezet „5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott vagy különleges biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter”. Ez a középfeszültségű hálózat, amit az utcán a nagyobb szigetelőkről ismer fel.
Mit nem lehet a vezeték alá telepíteni?
A rendelet 13. §-a a tilalmakat sorolja. A kertben ebből az a pont számít, amely szerint tilos „olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert”.
A „tűrése” szó a lényeg: nem csak az ültetés tilos, hanem az is, ha a már meglévő növény nőtt bele ebbe a magasságba. A gyakorlati következtetés a sövénynél és a fasornál az, hogy a vezeték alá alacsony maradó fajta való. Erről a sövény- és növénytelepítésről szóló lapunkon írtunk.
Ki távolítja el az ágat?
A 14/A. § (1) bekezdése egyértelmű: az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója, a hálózati engedélyes előzetes értesítésével. A sorrend tehát az, hogy előbb az értesítés megy, és utána a munka.
Ez azért van így, mert a vezeték közelében a biztonságos munkavégzés feszültségmentesítést vagy a szolgáltató szakemberének jelenlétét kívánhatja. A hálózati engedélyesek saját tájékoztatót adnak ki erről; az MVM Hálózat lapja a gallyazás bejelentéséről és menetéről szól (MVM Hálózat: gallyazás).
Mi a földről, magassági ágvágóval dolgozunk, körülbelül 5-6 méteres magasságig. A biztonsági övezetbe eső munkát az engedélyessel egyeztetve, az ő válasza után végezzük; az övezeten kívüli ágakat ettől függetlenül le tudjuk vágni.
Mikor a legjobb időszak?
A nyugalmi időszak, ősz végétől kora tavaszig. A lombhullató fa ilyenkor lombtalan, látszik az ágszerkezet és a vezetékhez mért távolság, a seb pedig gyorsabban zárul.
A hálózati engedélyesek is jellemzően ebben az időszakban járják a vonalakat, ezért érdemes az értesítést ősszel megtenni. A metszés fajtánkénti időzítéséről a metszési naptárban írtunk.
Ha a madarak már ott vannak
A fészkelés külön kérdés, és nem naptári tilalom: az aktív fészek dönt. Ha a munka közben fészket találunk, megállunk, és a megrendelővel egyeztetünk. Erről részletesen a sövénynyírás és madárvédelem cikkünk szól.
Feszültség és biztonsági övezet
| Vezeték | Biztonsági övezet | Mit jelent a fánál |
|---|---|---|
| Legfeljebb 1 kV szabadvezeték | 1 méter | Az utcai kisfeszültségű hálózat |
| 1 kV, oszlopon berendezéssel | 2,5 méter | Átalakító, kapcsoló az oszlopon |
| 1-45 kV szabadvezeték | 5 méter | Középfeszültségű vonal |
| 1-45 kV, belterületi kivitel | 2,5 méter | Fokozott biztonságú szakasz |
| Bármelyik alá telepített növény | Kifejlett magasság 4 méter alatt | Alacsony fajta való oda |
Telephelyen: a bekötés és a belső hálózat fölötti ágak
Telephelynél a saját bekötés és a belső világítás vezetékei fölött is ugyanez a logika él: az ág az üzemeltető feladata, és az engedélyes értesítése után mehet a munka. Éves ütemtervben a koronaalj-tisztítás és a vezeték fölötti ágak átnézése egy őszi körben megy, a burkolatseprés mellett.
Több telephelynél egy körben dolgozunk; erről a szerződéses zöldterület-karbantartásról szóló lapon írtunk.
Források
- 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről, 6. §, 13. §, 14/A. § - njt.hu, hatályos szöveg
- MVM Hálózat: gallyazással a zavartalan áramszolgáltatásért
- A Tiszta Zóna gallyazási szolgáltatása
Gyakori kérdések
Ki vághatja le a villanyvezetékhez érő ágat?
A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 14/A. § (1) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója, a hálózati engedélyes előzetes értesítésével. Az értesítés a munka előtt megy, nem utána.
Mekkora a biztonsági övezet a kisfeszültségű vezeték alatt?
A rendelet 6. § (1) bekezdése szerint legfeljebb 1 kV névleges feszültségnél 1 méter, az oszlopon elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezésnél 2,5 méter.
Milyen magas növényt lehet a vezeték alá telepíteni?
A rendelet 13. §-a tiltja az olyan növényzet telepítését és tűrését, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert. A vezeték alá tehát alacsony maradó fajta való.
Mikor érdemes a vezeték alatti ágakat levágatni?
A nyugalmi időszakban, ősz végétől kora tavaszig: a lombtalan fán látszik az ágszerkezet és a vezetékhez mért távolság. Az értesítést érdemes ősszel megtenni.
Kapcsolódó
Gallyazás, ágvágás: mit vállalunk? → Áthajló ág, átnyúló gyökér: mit szabad? → Metszési naptár fajtánként → Sövénynyírás és madárvédelem → Sövény- és növénytelepítés →
Kérjen felmérést gallyazásra
Megnézzük, mit lehet a földről elérni, és mi az, ami az engedélyes értesítése után mehet. A felmérés ingyenes és kötelezettség nélküli.
Hívjon most: +36 30 541 8251 Inkább felmérést kérek