Az áthajló ágak és az átnyúló gyökerek eltávolítására a szomszédjogi törvény 5. §-a ad jogot, két együttes feltétellel: az ág vagy a gyökér akadályozza az ingatlan rendes használatát, és a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolította el. Levágni csak a telekhatár fölé nyúló részt lehet. A szabály a 2013. évi CLXXIV. törvényben áll.
A szomszéd fája a leggyakoribb kerti vita, és a legtöbb félreértés abból jön, hogy a felek a Polgári Törvénykönyvet keresik. A szomszédjogok különös szabályait 2014 óta önálló törvény tartalmazza. Végigvesszük, mit engednek a paragrafusok, és mit érdemes előre írásba tenni.
Mit mond a törvény szó szerint?
A 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szól. Az 5. § hatályos szövege egyetlen mondat:
„Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.”
A szöveg 2024. október 1-je óta ebben a formában hatályos. Az ág és a gyökér egy szabály alá tartozik.
A két feltétel egyszerre kell
A „csak akkor” fordulat két kapu, és mindkettőnek nyitva kell lennie.
Az első: a rendes használat akadályozása. Nem elég, hogy az ág átlóg. Akadályozza a járdát, a bejárót, a parkolót, a gépi nyírást, vagy árnyékol egy ágyást annyira, hogy ott már semmi nem él meg - ez akadály. Az esztétikai zavar önmagában kevés.
A második: a felhívás és annak eredménytelensége. Előbb a fa tulajdonosát kell megkérni, és időt kell adni neki. A gyakorlatban ez a lépés szokott kimaradni, és emiatt lesz a levágásból kártérítési vita.
Érdemes a felhívást dátummal, írásban megtenni, és a helyzetet lefotózni. Ha később kérdés lesz, a fotó és a dátum a bizonyíték.
Csak a telekhatár fölé nyúló rész
A jog a saját telek fölötti légtérre szól. A fa törzse, a korona többi része és a fa maga a szomszédé marad, azzal a tulajdonosa dönt. A telekhatáron túl tehát nem szabad folytatni a munkát, akkor sem, ha onnan könnyebb lenne elérni az ágat.
Két további dolog a gyakorlatból: a levágott ágat és nyesedéket célszerű előre megbeszélni, kinél marad, és a magas ágnál a biztonságos munkavégzés a saját telekről is helyet kíván. Nálunk a gallyazás a földről, magassági ágvágóval megy, körülbelül 5-6 méteres magasságig.
Lehullott gyümölcs: a 3. § szabálya
Ugyanennek a törvénynek a 3. §-a a terményt rendezi, és három esetet különít el:
„Az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.” A közterületre hulló terményt ugyanezzel a feltétellel bárki felszedheti. A két ingatlan határvonalán álló növény és a terménye pedig egyenlő arányban illeti a két szomszédot.
A sorrend itt is ugyanaz: először a fa tulajdonosán a sor, és csak az ő mulasztása után jön a szomszéd.
Kerítés, mezsgye és a határon álló fa: a 4. §
A 4. § szerint az elválasztó kerítés, mezsgye vagy növény használatára a két tulajdonos közösen jogosult, és a fenntartás költsége abban az arányban terheli őket, ahogy a létesítésre jogszabály vagy megállapodásuk kötelezi. Megállapodás nélkül a költség a határolt földhosszúság arányában oszlik.
A (3) bekezdés a nehéz helyzetre szól: ha a határvonalon álló növény az egyik ingatlan rendes használatát akadályozza, kárt okoz vagy azzal fenyeget, és az érdeksérelem másképp nem hárítható el, a tulajdonos követelheti, hogy a növényt közös költségen távolítsák el.
Ha az ág kárt okoz
A leszakadó ág okozta kárért a felelősség a Polgári Törvénykönyv általános szabályán, a felróhatóságon áll (Ptk. 6:519. §). Nem automatikus tehát, hogy a fa tulajdonosa fizet - azt nézik, megtette-e, ami tőle elvárható volt.
Ebből következik a gyakorlati tanács mindkét oldalra: a száraz, letört, megrepedt ágat érdemes lombtalan időszakban levágatni, és a munkát dátumos fotóval dokumentálni. Ez a dokumentáció az, ami egy későbbi vitában az elvárható gondosságot igazolja.
Négy helyzet és a szabály
| Helyzet | Mit mond a szabály | Mit tegyen |
|---|---|---|
| Átlóg az ág, de nem zavar | Nincs levágási jog | Megbeszélés a szomszéddal |
| Az ág a bejárót, járdát akadályozza | 5. §: felhívás után levágható a határ fölötti rész | Írásos felhívás, dátum, fotó |
| A gyümölcs a mi telkünkre hullik | 3. §: felszedhető, ha a tulajdonos elmulasztotta | Előbb szóljon, aztán szedje fel |
| A fa a telekhatáron áll | 4. §: közös használat, közös költség | Írásos megállapodás a költségről |
| Száraz ág a ház vagy az autó fölött | Ptk. 6:519. §: felróhatóságon alapuló felelősség | Levágatás és fotós dokumentáció |
Telephelyen és társasháznál: a telekhatár fölötti ág
Bérelt telephelyen és társasháznál két kérdés dől el előre: kinek a döntése a levágás, és kinek a nyesedék. A megrendelés az üzemeltetőtől vagy a közös képviselőtől jön, a szomszéd felé pedig a felhívás az ő dolga - mi kivitelezőként az ő utasítására dolgozunk. Minden körről fotós teljesítésigazolást adunk, ami a szomszédjogi vitában is használható.
A telekhatár melletti sávot társasháznál rendszeresen visszavágjuk; erről a társasházi kertgondozásról szóló cikkben írtunk részletesen.
Források
- 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól, 3-5. § - njt.hu, hatályos szöveg
- 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. § - a felelősség általános szabálya
- A Tiszta Zóna gallyazási szolgáltatása és árai
Gyakori kérdések
Levághatom a szomszéd fájának átlógó ágát?
Csak két feltétel együttes teljesülése esetén: ha az ág akadályozza az ingatlan rendes használatát, és a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolította el. Ez a 2013. évi CLXXIV. törvény 5. §-a. Levágni csak a telekhatár fölé nyúló részt lehet.
Kell-e előre szólni a szomszédnak?
Igen, a felhívás a törvényi feltétel része. Enélkül a levágás jogszerűsége megkérdőjelezhető. Érdemes írásban, dátummal megtenni, és időt adni a szomszédnak a munkára.
Kié a lehullott gyümölcs?
Elsősorban a fa tulajdonosáé. A 3. § szerint az ingatlan tulajdonosa akkor szedheti fel az áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a beszedést elmulasztotta. Közterületre hulló termény esetén ugyanez bárkire igaz.
Ki felel, ha az ág kárt okoz?
A felelősség a Ptk. 6:519. §-a szerint felróhatóságon alapul, nem automatikus. Ezért ér sokat a dátumozott, fotós karbantartás: ez igazolja, hogy a tulajdonos megtette, ami tőle elvárható volt.
Kapcsolódó
Gallyazás, ágvágás: mit vállalunk? → Fakivágás: engedély és fapótlás → Metszés télen: mikor mit vágjunk? → Villanyvezeték és az ág: ki gallyazhat? → Zöldterület-fenntartási fogalomtár →
Kérjen felmérést gallyazásra
Megnézzük, mit lehet a földről, magassági ágvágóval elérni, és folyóméterre vagy tételesen árat adunk. A felmérés ingyenes és kötelezettség nélküli.
Hívjon most: +36 30 541 8251 Inkább felmérést kérek