A fás szárú növény kivágásának engedélye nem a fához kötődik, hanem a területhez: a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 21. §-a a közhasználatú területen lévő fa kivágását teszi engedélykötelessé. Közhasználatú a közterület, valamint a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze (2. §). Kivágás után a használónak egy éven belül, helyben kell szakszerűen pótolnia (23. §), és a teljesítést a hatóság ellenőrzi.
A rövid válasz: attól függ, hol áll a fa. A 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágását köti hatósági engedélyhez, a zárt magánkertet jellemzően nem érinti. A pótlási kötelezettség ugyanennek a területnek szól: a kivágást követő egy éven belül, helyben. A tulajdonost és a használót viszont a saját kertjében is terhelik kötelezettségek, csak nem engedélyezési, hanem fenntartási oldalról.
Melyik szabály él ma?
Ez az a pont, ahol a legtöbb interneten fellelhető összefoglaló téved. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2024. október 1-jével hatályát vesztette: a települési zöldinfrastruktúráról szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 51. §-a helyezte hatályon kívül. Ha egy cikk, ajánlat vagy hivatali tájékoztató még a 346/2008-ra hivatkozik, elavult forrásból dolgozik. A rendelet legutóbbi módosítása 2026. január 14-én lépett hatályba.
Mi számít közhasználatú területnek?
A rendelet 2. §-a szerint közhasználatú terület a közterület, valamint a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze. Ez a második fél a fontos: tágabb, mint a közterület. Beleeshet egy üzlet vevőparkolója, egy bevásárlóközpont előtere, egy irodapark bejárati zöldsávja vagy egy intézmény udvarának látogatók által használt része, akkor is, ha az ingatlan egyébként magántulajdon.
Cégnél és intézménynél ezért nem elég annyit megállapítani, hogy a telek magánkézben van. A gyakorlatban azt kell végiggondolni, hogy az adott területrészt használja-e a nyilvánosság. Ha igen, a kivágás engedélyköteles, és a pótlás is jár vele. Telephelyi és intézményi zöldfelület rendszeres kezeléséről a cégeknek szóló oldalunkon és az önkormányzatoknak szóló oldalunkon írunk bővebben.
Mit kell pótolni, és mennyi időn belül?
A rendelet 23. §-a egyértelmű: a közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágását követő egy éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. Három dolog van benne, amit érdemes külön kiemelni:
- Egy év a határidő, nem a következő ültetési szezon vége. Az ütemezést ehhez kell igazítani.
- Helyben kell pótolni, tehát nem lehet másik helyszínre átvinni.
- A kötelezettség a használót terheli, nem feltétlenül a tulajdonost. Bérelt telephelynél ezt a bérleti szerződésben érdemes tisztázni.
A pótlás kivitelezését vállaljuk: facsemete és cserje elültetése, közterületi fasor, takarósáv, intézményi udvarok és parkolók fásítása, valamint az ültetés utáni öntözés és fenntartás. A telepítésről szóló oldalunkon olvashat róla. Tervet és zöldfelületi tanúsítványt nem készítünk.
És a saját kertben?
Az engedélyezési szabály a magánkertet jellemzően nem érinti, a fenntartási kötelezettség viszont igen. A rendelet 16. § (2) bekezdése szerint a használó köteles gondoskodni a telken lévő fás szárú növények fenntartásáról és szakszerű kezeléséről, így különösen a metszésről, továbbá a növény élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető állapota esetén annak kivágásáról és szükség szerinti pótlásáról.
Két további részlet, ami gyakran meglepetés:
- A csonkítás tilos. A 16. § (6) bekezdése tiltja a fás szárú növény csonkítását és a felület jogellenes megsértését. Mi akkor sem csonkolunk, ha kérik, mert azzal a fát is és a megrendelőt is bajba hozzuk.
- A lehullott ág és levél is a tulajdonosé. A 16. § (5) bekezdése az összegyűjtésről is rendelkezik, azzal a kivétellel, ha a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.
Az áthajló ág külön szabály alá esik, és nem a Polgári Törvénykönyv rendezi: a 2013. évi CLXXIV. törvény 5. §-a szerint a szomszéd csak akkor vághatja le, ha az ág a rendes használatot akadályozza és a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolította el. Két együttes feltétel, és csak a telekhatár fölé nyúló részre.
A veszélyes ág nem vár a szezonra
A tervezett metszést a 16. § (3) bekezdése növényegészségügyi szempontból alkalmas időszakhoz köti, tehát az ágmunkát ütemezni kell. A balesetveszélyes rész viszont kivétel: a 16. § (4) bekezdése szerint annak eltávolításáról akár a növényegészségügyi szempontból alkalmatlan időszakban is gondoskodni kell. Intézménynél és telephelynél ez az a hivatkozás, amivel a sürgősség indokolható.
Érdemes tudni, hogy a leszakadó ág okozta kárért a felelősség felróhatóságon alapul (Ptk. 6:519. §), nem automatikus. Éppen ezért ér sokat a dokumentált, dátumozott, fényképes karbantartás: ez a bizonyítéka annak, hogy a használó megtette, amit elvárhatóan meg kellett tennie.
Mit vállalunk?
Amit mi viszünk: gallyazást és ágvágást a földről, körülbelül 3,5 méteres magasságig, a levágott anyag összegyűjtésével és elszállításával, valamint a pótlás elültetését. Ha a terület egyben elvadult is, a bozótirtás és a területrendezés ugyanabban a menetben elvégezhető. A pontos árat ingyenes, kötelezettség nélküli helyszíni felmérés után adjuk meg, a tájékoztató sávokat az árlistánkban találja.
Ha a kérdés inkább az, hogy mikor szabad hozzányúlni a fához vagy a sövényhez, arról külön cikkünk szól: a madárvédelmi szabályozás és a fészkelési időszak nem naptári tilalom, hanem az aktív fészek dönt.
Gyakori kérdések
Kell engedély a fa kivágásához a saját kertemben?
A 282/2024. Korm. rendelet 21. §-a a közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágását teszi engedélykötelessé. Egy zárt, közhasználatot nem szolgáló magánkert jellemzően nem esik ide. Ez azonban nem jelent teljes szabadságot: a helyi önkormányzat rendelete, a fa védettsége, illetve építési tevékenységhez kapcsolódó kivágás esetén további szabályok élhetnek, ezért a saját településén érdemes rákérdezni a jegyzőnél.
Melyik rendelet szabályozza ma a fakivágást?
A települési zöldinfrastruktúráról szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet. A korábbi, sokfelé máig idézett 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet ennek 51. §-a 2024. október 1-jével hatályon kívül helyezte. Ha egy tájékoztató még a 346/2008-ra hivatkozik, elavult forrásból dolgozik.
Mennyi időn belül kell pótolni a kivágott fát?
A rendelet 23. §-a szerint a közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágását követő egy éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A teljesítést a hatóság ellenőrzi.
Mi számít közhasználatú területnek?
A rendelet 2. §-a szerint közhasználatú terület a közterület, valamint a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze. Ez tágabb, mint a közterület: egy üzlet vevőparkolója vagy egy irodapark előtere is beleeshet, akkor is, ha egyébként magántulajdon.
Levághatom a szomszéd telkéről áthajló ágat?
Csak két feltétel együttes teljesülése esetén. A 2013. évi CLXXIV. törvény 5. §-a szerint akkor, ha az ág a rendes használatot akadályozza, és a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolította el. A levágás ilyenkor is csak a telekhatár fölé nyúló részre terjed ki.
Veszélyes ágat is csak a megfelelő időszakban lehet levágni?
Nem. A rendes, tervezett metszést a 16. § (3) bekezdése növényegészségügyi szempontból alkalmas időszakhoz köti, a balesetveszélyes rész eltávolításáról viszont a 16. § (4) bekezdése szerint akár a növényegészségügyi szempontból alkalmatlan időszakban is gondoskodni kell. A veszélyes ág tehát nem vár a szezonra.
Kapcsolódó
Sövénynyírás és fakivágás tilalma: mikor véd a madárvédelem? → Gallyazás, ágvágás szolgáltatás → Sövény- és fatelepítés → Önkormányzatoknak és intézményeknek → Tájékoztató árlista →
Kérjen ingyenes helyszíni felmérést
Pontos árat csak a helyszín ismeretében tudunk mondani, ez nálunk ingyenes és kötelezettség nélküli. Kijövünk, megnézzük, megmondjuk.
Felmérést kérek Hívjon most: +36 30 541 8251