A madarak fészkelési időszakában, jellemzően március 1. és augusztus 31. között, az aktív, tojást vagy fiókát tartalmazó fészek háborítása vagy megsemmisítése jogsértő lehet (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről). A nagyobb visszavágást és fakivágást ezért legbiztonságosabb a lombtalan, téli időszakra ütemezni.

Mit ír elő a törvény?

Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről általánosan védi a vadon élő madarakat, azok fészkét, tojásait és fiókáit. Egy aktív fészek szándékos vagy gondatlan háborítása, elpusztítása jogsértést valósíthat meg, és természetvédelmi bírsággal is járhat. A hazai madárfajok túlnyomó többsége március és augusztus között költ és neveli a fiókáit, ezt tekintik általánosan a fészkelési, védett időszaknak.

A pontos, helyi részletszabályok önkormányzatonként eltérhetnek: egyes települések saját rendeletben rögzítik a fás szárú növények védelmét és a megengedett metszési, kivágási időszakot. Ha bizonytalan, érdemes a saját önkormányzatnál vagy a területileg illetékes természetvédelmi hatóságnál érdeklődni.

Mire vonatkozik ez a gyakorlatban?

Mikor a legbiztonságosabb dolgozni?

A lombtalan, téli időszakban (nagyjából október és február között), amikor nincs aktív fészkelés, és a fák, cserjék nyugalmi állapotban vannak. Erről bővebben a gallyazás oldalunkon írtunk. Ez egybeesik azzal is, hogy a lombtalan növényen a metszés is átláthatóbb és kíméletesebb.

Mit tegyen, ha fészket talál?

Ha nyáron veszi észre, hogy a sövényben vagy a fán aktív fészek van, a legegyszerűbb, ha megvárja, amíg a fiókák kirepülnek, és csak utána vágja vissza a növényt. Ha a munka halaszthatatlan (például balesetveszély miatt), érdemes előbb tájékozódni a helyi természetvédelmi hatóságnál vagy szakembertől.

Források

Gyakori kérdések

Mikortól meddig tart a madarak fészkelési, védett időszaka?

Általánosan március 1. és augusztus 31. közötti időszakot szokás a madarak költési és fiókanevelési időszakának tekinteni, erre az időszakra esik a legtöbb hazai madárfaj fészkelése. A pontos, helyi szabályozás önkormányzatonként eltérhet, egyes települések saját rendeletben rögzítik a részleteket.

Miért nem szabad ilyenkor sövényt vagy fát vágni?

Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről általánosan védi a vadon élő madarakat és azok fészkeit. Egy aktív, tojást vagy fiókát tartalmazó fészek háborítása, megsemmisítése jogsértő lehet, ezért a sövényben vagy fán lévő fészket nem szabad a fészkelési időszakban eltávolítani vagy veszélyeztetni.

Egyáltalán nem szabad sövényt nyírni nyáron?

A könnyű, felszíni formázó nyírás, ami nem bontja meg a sövény belsejét és nem veszélyeztet aktív fészket, jellemzően nem esik tiltás alá. A tiltás elsősorban a jelentős visszavágásra, kivágásra és az aktív fészket tartalmazó ágak eltávolítására vonatkozik. Bizonytalanság esetén érdemes előtte megnézni, van-e a sövényben fészek.

Mikor a legbiztonságosabb a nagyobb visszavágás vagy fakivágás?

A lombtalan, téli időszakban (nagyjából október és február között), amikor a fák és cserjék nyugalmi állapotban vannak, és nincs aktív fészkelés. A fajonkénti időpontokat a metszési naptárról szóló cikkünk sorolja fel.

Mit tegyek, ha a helyi önkormányzat rendelete pontosabb szabályt ír elő?

A saját település helyi rendeletét mindig érdemes megnézni. Bizonytalanság esetén az önkormányzat vagy a természetvédelmi hatóság ad felvilágosítást.

Kapcsolódó

Villanyvezeték és az ág: ki gallyazhat? → Fakivágás engedélye és a fapótlási kötelezettség → Gallyazás és ágvágás → Szerződéses zöldterület-karbantartás → Sövénynyírás szolgáltatás → Bozótirtás szolgáltatás →

A cikket a Tiszta Zóna írta. Így készül a Tudástár →