Ma nem a 346/2008., hanem a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályozza a fapótlást, 2024. október 1-je óta. Közhasználatú területen a kivágást követő egy éven belül kell pótolni, legalább egy fát egy fa helyett, cserjénél három éven belül legalább azonos lombtérfogattal. Építkezés után a telken belüli zöldtérfogatnak el kell érnie az építés előtti szintet. A kivitelezést vállaljuk: +36 30 541 8251.

Ez a cikk azoknak szól, akiknek a cége kivágatott vagy kivágatni készül egy fát, bővít egy telephelyet, vagy épp azt kapta a hivataltól, hogy pótolni kell. Nem jogi tanácsadás, hanem annak az összefoglalása, amit kivitelezőként a saját munkáinkon látunk, a hatályos rendelet szövegével együtt. A pontos, egyedi helyzetet mindig a helyi jegyzővel kell tisztázni, mert több ponton a helyi szabályozás dönt.

A legfontosabb változás: nem a régi rendelet él

Sok céges anyag, sőt sok kivitelezői honlap még mindig a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletre hivatkozik. Ez a rendelet 2024. október 1-jén hatályát vesztette: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 51. §-a helyezte hatályon kívül, és ugyanez a rendelet lépett a helyébe. Ha valaki egy hatóság felé a régi rendeletre hivatkozva érvel, azt az első körben visszadobják. Érdemes tehát a saját belső szabályzatot és a beszerzési kiírásokat is átnézni ebből a szempontból.

Mikor és mennyit kell pótolni?

A pótlási kötelezettség lényege egyszerű. Ha közhasználatú területen fás szárú növényt vágnak ki, a használó köteles a kivágást követő egy éven belül gondoskodni a szakszerű pótlásról. Fánál legalább egy darab fát kell ültetni egy darab kivágott fa helyett, cserjénél pedig három éven belül biztosítani kell a legalább azonos lombtérfogatot. A kivágáshoz jellemzően a jegyző engedélye kell; ha veszélyhelyzet miatt azonnal ki kellett vágni egy fát, azt utólag, három munkanapon belül be kell jelenteni.

Fontos a közhasználatú terület fogalma, mert ez tágabb, mint a közterület. Beletartozik a magántulajdonú, de közhasználatra átadott rész is: az üzlet előtti vevőparkoló, egy irodapark nyitott előtere, egy ipari park belső útja. Vagyis sok cég úgy gondolja, hogy „ez a mi telkünk, nem érint minket", holott a telek egy része közhasználatú, és ott igenis érinti.

Zárt, belső telephelyen a rendelet fapótlási eljárása (jegyzői engedély, egy éves pótlási határidő) nem alkalmazandó. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ott bármit lehet: a zöldtérfogat pótlásának általános szabálya magánterületre is szól (lásd a következő fejezetet), az általános fenntartási kötelezettség is él, és a helyi építési szabályzat további előírásokat tehet. Ezt településenként külön kell megnézni, mert a helyi szabályok jelentősen eltérnek. Konkrét forintösszeget ezért itt tudatosan nem írunk le. A 282/2024. abból indul ki, hogy ha a pótlás a telek adottsága miatt ott nem teljesíthető, akkor máshol kell elvégezni; hogy ezen felül van-e és mennyi a pénzbeli megváltás, azt a helyi szabályozás dönti el, és ami az egyik településen érvényes, az a szomszédosban nem.

A nagyobb tétel: építkezés utáni zöldtérfogat

A cégek többségénél nem az egy szem kivágott fa a valódi tétel, hanem az építkezés. A rendelet 8. §-a kimondja, hogy ha jogszabály másként nem rendelkezik, az építési tevékenység eredményeként az érintett telken belül a zöldtérfogatnak el kell érnie az építési tevékenység megkezdése előtti szintet, a csökkenést pedig pótolni kell. Ez magánterületre is vonatkozik, és nincs a közhasználatú területre korlátozva.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden csarnokbővítés, parkolóbővítés, belső úthálózat-átépítés vagy telephelyi átalakítás után keletkezik telepítendő zöldtérfogat. Ez nem díszítés, hanem a beruházás lezárásának feltétele, és jellemzően a legrosszabbkor derül ki: amikor a használatbavételnél mindenki sietne. Aki előre beütemezi, sokkal olcsóbban és nyugodtabban megcsinálja, mint aki novemberben kezd rohanni fákat keresni.

Parkoló: konkrét darabszám, de más jogszabályból

A felszíni parkolókra is van számszerű előírás, de ez nem a fapótlási rendeletből, hanem a településrendezési és építési követelményekről szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletből jön. Eszerint a tíz gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozóhelyet lehetőség szerint legalább másfél méter széles, összefüggő zöldfelületbe telepített fasorral kell határolni, és a fásítás mértéke minden megkezdett hat várakozóhely után egy nagy lombkoronájú fa, vagy négy várakozóhelyenként egy közepes lombkoronájú. A két rendeletet érdemes külön kezelni: a fapótlás a 282/2024., a parkolófásítás a 280/2024. hatálya alá tartozik.

Egy dolgot érdemes külön kiemelni, mert sokan félreértik: a napelemes lefedés nem mentesít a fatelepítés alól. A szabály épp azért született így, hogy a napelemes kocsibeálló ne legyen kibúvó: ilyenkor a fákat máshol, telken belül vagy az önkormányzat által kijelölt területen kell elültetni, a másfél méteres fasor előírása pedig érintetlen marad. A pontos alkalmazás településenként eltérhet, mert a helyi építési szabályzat is beleszól, ezért itt is a jegyzőnél érdemes rákérdezni.

Amibe a legtöbb kivitelező belebukik

A pótlás nem attól teljesül, hogy a fa a földbe került, hanem attól, hogy meg is marad. A rendelet ezért a közhasználatú területen telepített fákra az ültetés műszaki feltételeit is előírja. Ezek magánterületen nem kötelezőek, de szakmailag ott is ugyanaz a helyes eljárás, és pont ezeken a pontokon szokott elcsúszni egy alkalmi vállalkozó vagy egy jó szándékú házi csapat:

Az ültetőgödör mérete. Legalább a földlabda átmérőjének kétszerese, és a méretezésnél a fafaj húszéves korára kifejlődő gyökérzónájának kiterjedését kell figyelembe venni. Nem egy fúrt lyuk a talajfúróval. A fahely nyitva marad. A felszín felé nyitottnak kell lennie, vízzáró burkolattal nem fedhető le. Ez az, amit egy térkövezés után rendszeresen elrontanak. Nem lehet bármit ültetni. A rendelet 2. melléklete felsorolja az invazív fajokat, amikkel nem lehet telepíteni: zöld juhar, bálványfa, gyalogakác, amerikai kőris, ezüstfa és társaik. Magánterületen is van zöldfelületi minimum. A 280/2024. Korm. rendelet a telek legkisebb teljes értékű zöldfelületére is ad szabályt, tehát a telephelyi zöldfelület nem szabadon elhagyható. A konkrét mérték a helyi építési szabályzatból derül ki. Öntözni kell. A közhasználatú területen telepített fát az ültetést követő három-öt évben, a fafajnak megfelelően rendszeresen öntözni kell. Enélkül a fa nem marad meg, a pótlás pedig nem teljesül, tehát elölről kezdődik.

Ez utóbbi az, amiért a fapótlást érdemes egyben kezelni a fenntartással. Nem az ültetés napja a nehéz, hanem a következő két-három nyár. Aki csak leteszi a fát és elmegy, azzal a megrendelő két év múlva ugyanott lesz, csak akkor már határidő-csúszásban.

Nagyobb beruházásnál a zöldfelületi tanúsítvány is bejön

Az igazán nagy projekteknél a rendelet egy külön eszközt is bevezetett: az ötezer négyzetméter összes hasznos alapterület feletti épületeknél, ha az építési engedély iránti kérelmet 2025. április 1-jén vagy azt követően nyújtották be, a használatbavétel feltétele lett egy megfelelő minősítésű zöldfelületi tanúsítvány. Ez néhány projektet érint évente egy vármegyében, tehát nem tömegpiac, de akit érint, annál a zöldfelület kiépítése nem elhagyható tétel, hanem a használatbavétel kapuja. A tanúsítást erre jogosult tájépítész végzi, a kivitelezés viszont marad a kivitelezőn.

Mit tudunk ebből elvállalni?

A kivitelezést: a fa és a cserje elültetését, takarósáv és zöldsáv telepítését, parkolófásítást, a telepítés utáni öntözést és a fenntartást. Nem vagyunk tájépítész iroda, tervet és tanúsítványt nem készítünk. Amit adunk, az az, hogy a fa szakszerűen, a rendelet műszaki feltételei szerint kerül a földbe, és utána is gondozva marad. Hogy a hatóság a pótlást elfogadja-e, azt a jegyző mondja ki, és a fajta, a darabszám és a helyszín a megbízóval, illetve a határozattal együtt dől el.

A növényt jellemzően a megrendelő veszi meg közvetlenül a faiskolától, mi a munkát számlázzuk. Ez a legtöbb cégnek olcsóbb, és a beszerzés is átláthatóbb marad. Gödörásás előtt közműegyeztetést kérünk, mert egy ipari telephelyen egy elvágott gázbekötés vagy optikai kábel nagyobb kár, mint az egész munka értéke. Nagyobb tételnél és több telephelynél volumenkedvezményt adunk. A telepítési szezon október végétől december elejéig, majd február végétől április közepéig tart, ezért a fapótlást érdemes időben ütemezni.

Gyakori kérdések

Melyik jogszabály szabályozza ma a fapótlást?

A települési zöldinfrastruktúráról szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, amely 2024. október 1-jén lépett hatályba. Ez váltotta fel a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet, amit a 282/2024. 51. §-a kifejezetten hatályon kívül helyezett. Ha valahol még a 346/2008-ra hivatkozó tájékoztatót lát, az elavult.

Mennyi időn belül kell pótolni a kivágott fát?

Közhasználatú területen a kivágást követő egy éven belül kell gondoskodni a szakszerű pótlásról, és legalább egy darab fát kell ültetni egy darab kivágott fa helyett. Cserjénél három éven belül kell biztosítani a legalább azonos lombtérfogatot. A jegyző ellenőrzi a teljesítést, és ha elmarad, pótlásra kötelez.

A saját telephelyemen is kell fát pótolnom?

A rendelet szerinti pótlási kötelezettség a közhasználatú területre vonatkozik, ami tágabb fogalom a közterületnél: beletartozik a magántulajdonú, de közhasználatra átadott rész is, például az üzlet előtti vevőparkoló vagy egy irodapark nyitott előtere. Zárt, belső telephelyen a rendelet szerinti fapótlási eljárás (jegyzői engedély, egy éves határidő) nem alkalmazandó, a zöldtérfogat pótlásának általános szabálya és az általános fenntartási kötelezettség viszont ott is él, és a helyi építési szabályzat további előírásokat tehet. Ezt településenként külön kell megnézni.

Építkezés után is keletkezik telepítési kötelezettség?

Igen, és a gyakorlatban ez a legnagyobb tétel. A 282/2024. 8. §-a szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az építési tevékenység eredményeként az érintett telken belül a zöldtérfogatnak el kell érnie az építési tevékenység megkezdése előtti szintet, a csökkenést pedig pótolni kell. Vagyis minden csarnokbővítés, parkolóbővítés és telephelyi átépítés után keletkezik telepítendő zöldtérfogat, ez pedig magánterületre is vonatkozik.

Hány fát kell ültetni egy parkolóba?

Ez nem a fapótlási rendeletből jön, hanem a településrendezési és építési követelményekről szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletből: a tíz gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozóhelyet lehetőség szerint legalább másfél méter széles, összefüggő zöldfelületbe telepített fasorral kell határolni, a fásítás mértéke pedig minden megkezdett hat várakozóhely után egy nagy lombkoronájú fa, vagy négy várakozóhelyenként egy közepes lombkoronájú. Ha a parkolót megújuló energiaforrás műtárgyával, például napelemes tetővel fedik le, az nem mentesít a fásítás alól, csak máshova helyezi. A pontos alkalmazás településenként eltérhet, mert a helyi építési szabályzat is beleszól, ezért érdemes a jegyzőnél rákérdezni.

Mit rontanak el a legtöbben az ültetésnél?

Az ültetőgödröt. A rendelet a közhasználatú területen telepített fákra írja elő, hogy a gödör legalább a földlabda átmérőjének kétszerese legyen, és a méretezésnél a fafaj húszéves korára kifejlődő gyökérzónájának kiterjedését kell figyelembe venni; a fahelynek a felszín felé nyitottnak kell maradnia, vízzáró burkolattal nem fedhető le. Magánterületen ez nem hatósági előírás, de a szakszerű eljárás ugyanez. Ha elrontják, a fa néhány éven belül elpusztul, és a pótlást újra el kell végezni.

Bármilyen fát el lehet ültetni pótlásként?

Nem. A rendelet 2. melléklete felsorolja azokat az invazív fajokat, amelyekkel nem lehet telepíteni, például a zöld juhart, a bálványfát, a gyalogakácot, az amerikai kőrist és az ezüstfát. Emellett a közhasználatú területen telepített fát a rendelet szerint az ültetést követő három-öt évben rendszeresen öntözni kell, a fafajnak megfelelően. Ez nem formaság: enélkül a pótlás nem teljesül, mert a fa nem marad meg. Magánterületen ugyanez szakmai minimum, csak nem hatósági előírás.

Kapcsolódó

Sövény- és fatelepítés, fapótlás kivitelezése → Amit cégeknek vállalunk → Önkormányzatoknak és intézményeknek → Mikor tilos fát kivágni a madárvédelem miatt? →

Fapótlása van, és nincs, aki elvégezze? Kezdjük egy felméréssel

Megnézzük a helyszínt, megmondjuk, mi fér el és mit érdemes ültetni, és adunk egy munkadíj-ajánlatot. Nagyobb tételnél volumenkedvezménnyel. A felmérés ingyenes és kötelezettség nélküli.

Felmérést kérek Hívom: +36 30 541 8251